Május 25-én jelent meg a 78. számú Magyar Közlönyben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő
szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény melyet új Panasztörvénynek, whistleblowing törvénynek, ill. bejelentővédelmi törvénynek is neveznek.

Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb szabályokat, hogy pontos iránymutatást kapjon mindenki, a hatálya alá tartozik-e?

Mely szervezeteket és mikortól érinti a szabályozás?

Az új Panasztv. kihirdetését követő 60. naptól visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetniük az alábbi szervezeteknek:

  • minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet,
  • 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv, állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, és az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság,
  • létszámtól függetlenül minden olyan szervezet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik.

2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat. A kötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy gazdasági társaságról vagy alapítványról vagy bármi egyéb szervezetről van szó.

2025. január 1. napjától visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetnie a 10 000 főnél több lakosú települések helyi önkormányzatainak és a legalább 50 főt foglalkoztató, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetnek és gazdasági társaságnak.

Kik tehetnek bejelentést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:

a) az érintett szervezet által foglalkoztatott,

b) az a foglalkoztatott, akinek a szervezettel a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,

c) az a személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött a szervezetnél,

d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a szervezettel szerződéses kapcsolatban áll,

e) a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezőszemély,

f) a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

g) a szervezettel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy,

h) a szervezetnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

i) a szervezettel a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

j) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a szervezettel megszűnt.

Foglalkoztatásnak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

A szabályozás alapján az érintett szervezeteknek tehát lehetővé kell tenniük a szervezeten belüli és külsős személyek részére is, hogy „hozzáférjenek” a whistleblowing rendszerhez. Az tehát biztosan nem megoldás, hogy azt csak a belső hálózatok irányából teszik elérhetővé, ez ugyanis kizárná többek között az alvállalkozókat vagy a korábbi munkavállalókat is a whistleblowerek köréből.

Jó gyakorlat

Fentiek tekintetében jó gyakorlat, ha a visszaélés-bejelentő rendszert online módon, a szervezet honlapján, megjelölve működtetik, hiszen ezáltal teljes körűen biztosított a hozzáférés valamennyi munkavállaló, alvállalkozó, és adott esetben korábbi munkavállaló számára.

Hasznos lehet a rendszer működtetésére vonatkozó eljárásrend, vagy annak kivonata honlapon történő közzététele.

Kinek kell fogadnia a visszaélés bejelentéseket? Összeférhetetlenség.

A visszaélés-bejelentési rendszer jogszabály szerinti működtetését egy pártatlan személynek, szervezeti egységnek vagy külsős szolgáltató láthatja el. Külsős szolgáltatóként a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését bejelentővédelmi ügyvéd vagy bármilyen egyéb szolgáltató is elláthatja, azonban valamennyi külső szolgáltató esetén alkalmazni kell a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tehát nem kötelező a bejelentővédelmi ügyvéd alkalmazása!

Milyen témában lehet visszaéléseket bejelenteni?

A Whistleblower irányelv csupán a közösségi jog által szabályozott egyes területeken tette volna lehetővé a visszaélések bejelentését, a magyar Panasztv. azonban a lehető legszélesebbre nyitotta a kapukat azzal, hogy bármilyen jogellenes cselekmény bejelentését lehetővé teszi.

A törvény indoklása alapján ezen szabályozási megoldás indoka az, hogy a foglalkoztatók terheit csökkentsék azáltal, hogy a belső visszaélés-bejelentő rendszert üzemeltető személyeknek nem kell minden egyes bejelentés esetén az Irányelv szerinti rendkívül összetett tárgyi hatályt ismerniük és vizsgálniuk. Azáltal, hogy a törvény lehetővé teszi bármilyen jogellenes cselekmény bejelentését, a foglalkoztató mentesül attól, hogy az Irányelv bonyolult hatályát kelljen értelmezgetnie.

Milyen szankció alkalmazása lehetséges, ha a jogszabályi előírásnak nem felelünk meg?

A törvény elfogadásával együtt más jogszabályok módosítására is sor kerül, melyből kiderült, hogy egyrészt a szervezetekkelmásrészt a visszaélés-bejelentések megtételét akadályozó természetes személyekkel szemben is bevezet szankciókat a jogalkotó.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény kiegészül „a bejelentő üldözése” megnevezésű új szabálysértési tényállással a jövőben az alábbiak szerint.

206/A. § (1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.

(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.

Szabálysértést követhet el tehát az is, aki a bejelentővel szemben hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz, illetve az is, aki akadályozza a bejelentés megtételét akár azzal, hogy nem alakítja ki a rendszert.

Ezen felül a Panasz törvényben kerül meghatározásra, hogy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén a szervezettel szemben a foglalkoztatás felügyeleti és munkaügyi szervek jogosultak eljárni és ellenőrzést vagy eljárást lefolytatni.

Abban az esetben tehát, ha a törvényi kötelezés ellenére egy szervezet nem alakít ki és üzemeltet visszaélés-bejelentési rendszert, vagy akadályozza a bejelentések megtételét, nem csak a szervezet vonható felelősségre, hanem a vezetőjének szabálysértési felelőssége is felmerülhet.

Amennyiben komplex, valódi tartalommal bíró és a jogszabálynak megfelelő whistleblowing rendszert szeretne kialakítani és működtetni, úgy kérjen árajánlatot. A rendszer kialakítása keretében vállalom a teljes szabályozási környezet kialakítását és saját informatikussal a zárt, adatvédelem szempontjából megfelelő kialakítását, majd oktatását, tudatosítását a dolgozókkal.

Május 25-én jelent meg a 78. számú Magyar Közlönyben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő
szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény melyet új Panasztörvénynek, whistleblowing törvénynek, ill. bejelentővédelmi törvénynek is neveznek.

Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb szabályokat, hogy pontos iránymutatást kapjon mindenki, a hatálya alá tartozik-e?

Mely szervezeteket és mikortól érinti a szabályozás?

Az új Panasztv. kihirdetését követő 60. naptól visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetniük az alábbi szervezeteknek:

  • minden 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezet,
  • 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti állami szerv, állami szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, és az állam tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság,
  • létszámtól függetlenül minden olyan szervezet, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá tartozik.

2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentő rendszert kell üzemeltetnie valamennyi olyan szervezetnek, amely legalább 50 főt foglalkoztat. A kötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy gazdasági társaságról vagy alapítványról vagy bármi egyéb szervezetről van szó.

2025. január 1. napjától visszaélés-bejelentési rendszert kell üzemeltetnie a 10 000 főnél több lakosú települések helyi önkormányzatainak és a legalább 50 főt foglalkoztató, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetnek és gazdasági társaságnak.

Kik tehetnek bejelentést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:

a) az érintett szervezet által foglalkoztatott,

b) az a foglalkoztatott, akinek a szervezettel a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,

c) az a személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött a szervezetnél,

d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a szervezettel szerződéses kapcsolatban áll,

e) a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezőszemély,

f) a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

g) a szervezettel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, illetve beszállító felügyelete és irányítása alatt álló személy,

h) a szervezetnél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

i) a szervezettel a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

j) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a szervezettel megszűnt.

Foglalkoztatásnak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

A szabályozás alapján az érintett szervezeteknek tehát lehetővé kell tenniük a szervezeten belüli és külsős személyek részére is, hogy „hozzáférjenek” a whistleblowing rendszerhez. Az tehát biztosan nem megoldás, hogy azt csak a belső hálózatok irányából teszik elérhetővé, ez ugyanis kizárná többek között az alvállalkozókat vagy a korábbi munkavállalókat is a whistleblowerek köréből.

Jó gyakorlat

Fentiek tekintetében jó gyakorlat, ha a visszaélés-bejelentő rendszert online módon, a szervezet honlapján, megjelölve működtetik, hiszen ezáltal teljes körűen biztosított a hozzáférés valamennyi munkavállaló, alvállalkozó, és adott esetben korábbi munkavállaló számára.

Hasznos lehet a rendszer működtetésére vonatkozó eljárásrend, vagy annak kivonata honlapon történő közzététele.

Kinek kell fogadnia a visszaélés bejelentéseket? Összeférhetetlenség.

A visszaélés-bejelentési rendszer jogszabály szerinti működtetését egy pártatlan személynek, szervezeti egységnek vagy külsős szolgáltató láthatja el. Külsős szolgáltatóként a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését bejelentővédelmi ügyvéd vagy bármilyen egyéb szolgáltató is elláthatja, azonban valamennyi külső szolgáltató esetén alkalmazni kell a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tehát nem kötelező a bejelentővédelmi ügyvéd alkalmazása!

 

Milyen témában lehet visszaéléseket bejelenteni?

A Whistleblower irányelv csupán a közösségi jog által szabályozott egyes területeken tette volna lehetővé a visszaélések bejelentését, a magyar Panasztv. azonban a lehető legszélesebbre nyitotta a kapukat azzal, hogy bármilyen jogellenes cselekmény bejelentését lehetővé teszi.

A törvény indoklása alapján ezen szabályozási megoldás indoka az, hogy a foglalkoztatók terheit csökkentsék azáltal, hogy a belső visszaélés-bejelentő rendszert üzemeltető személyeknek nem kell minden egyes bejelentés esetén az Irányelv szerinti rendkívül összetett tárgyi hatályt ismerniük és vizsgálniuk. Azáltal, hogy a törvény lehetővé teszi bármilyen jogellenes cselekmény bejelentését, a foglalkoztató mentesül attól, hogy az Irányelv bonyolult hatályát kelljen értelmezgetnie.

Milyen szankció alkalmazása lehetséges, ha a jogszabályi előírásnak nem felelünk meg?

A törvény elfogadásával együtt más jogszabályok módosítására is sor kerül, melyből kiderült, hogy egyrészt a szervezetekkelmásrészt a visszaélés-bejelentések megtételét akadályozó természetes személyekkel szemben is bevezet szankciókat a jogalkotó.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény kiegészül „a bejelentő üldözése” megnevezésű új szabálysértési tényállással a jövőben az alábbiak szerint.

206/A. § (1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.

(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.

Szabálysértést követhet el tehát az is, aki a bejelentővel szemben hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz, illetve az is, aki akadályozza a bejelentés megtételét akár azzal, hogy nem alakítja ki a rendszert.

Ezen felül a Panasz törvényben kerül meghatározásra, hogy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén a szervezettel szemben a foglalkoztatás felügyeleti és munkaügyi szervek jogosultak eljárni és ellenőrzést vagy eljárást lefolytatni.

Abban az esetben tehát, ha a törvényi kötelezés ellenére egy szervezet nem alakít ki és üzemeltet visszaélés-bejelentési rendszert, vagy akadályozza a bejelentések megtételét, nem csak a szervezet vonható felelősségre, hanem a vezetőjének szabálysértési felelőssége is felmerülhet.

Amennyiben komplex, valódi tartalommal bíró és a jogszabálynak megfelelő whistleblowing rendszert szeretne kialakítani és működtetni, úgy kérjen árajánlatot. A rendszer kialakítása keretében vállalom a teljes szabályozási környezet kialakítását és saját informatikussal a zárt, adatvédelem szempontjából megfelelő kialakítását, majd oktatását, tudatosítását a dolgozókkal.

ESETBEJELENTŐ DEMO VERZIÓJA IDE KATTINTVA KIPRÓBÁLHATÓ!

Egyedi, testreszabott esetbejelentővel kapcsolatban vegye fel velem a kapcsolatot!

E-mail:
iroda@drbatkabrigitta.hu

Telefonszám:
+36-30-229-5733