Az Európai Parlament által 2019. október 7. napján került sor a WB Irányelv elfogadására. 

A WB Irányelv kiemelt területei: 

• közlekedésbiztonság; 
• környezetvédelem; 
• sugárvédelem és nukleáris biztonság; 
• élelmiszer- és takarmánybiztonság, 
• állategészségügy és állatjólét; 
• közegészségügy; 
• fogyasztóvédelem; 
• magánélet és személyes adatok védelme; 
•  hálózat- és információbiztonság. 

A WB Irányelv széleskörűen határozza meg a munkavállaló fogalmát. Beletartozik a köztisztviselő, az egyéni vállalkozó, az ügyvezető, illetve a felügyelő testület tagjai (igazgatóság, felügyelőbizottság tagjai), valamint a fizetett- és nem fizetett gyakornokok is. 

A WB Irányelv 8. cikk (3) bekezdése szerint a magánszférában is kötelező a whistleblowing-rendszer működtetése, ha a gazdasági társaság legalább 50 fő munkavállalót foglalkoztat.

A tagállami implementálásra két év áll rendelkezésre, így arra 2021 végéig kell, hogy sor kerüljön.  A WB Irányelv olyan minimumszabályok megállapítását tűzte ki célul, amelyek az uniós jog megsértését bejelentő személyek magas szintű védelméről rendelkeznek

A társaságnak a szervezeti integritást sértő események és panaszok bejelentése és kezelése érdekében bejelentési (visszaélés-bejelentési, ún. „Whistleblowing”) rendszert, és az ezt támogató bejelentő védelmi rendszert kell kiépítenie. Ennek során a bejelentő anonimitását biztosítani kell, valamint figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bejelentést tevő személlyel szemben nem alkalmazható semmiféle hátrányos elbánás, jelentéséért felelősségre nem vonható. A bejelentések fogadását telefonon, postai úton, illetőleg e-mail útján is fogadni kell.

A társaság szervezetén belül, vagy külső megbízott igénybevételével kell létrehozni a korrupciós kockázatokra, vagy eseményekre, etikai elvárásokba ütköző eseményekre irányuló közvetlen bejelentési rendszert, amely alkalmas a központi bejelentő védelmi rendszerbe érkezett bejelentések alapján történő hivatalos megkeresések fogadására, feldolgozására és belső kivizsgálására, valamint a bejelentőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzésére. 

A társaság honlapján közzé kell tenni a bejelentő védelmi rendszer elérhetőségét, valamint részletes tájékoztatást a rendszer működéséről a bejelentők részére. A bejelentőrendszert mind a munkavállalók, mind harmadik felek részére elérhetővé kell tenni, mindeközben biztosítani kell a kiemelt adatvédelmet és a bejelentő anonimitását. 

A bejelentés alapján visszaélés-vizsgálatot kell lefolytatni, amelynek célja a társaság szervezeti keretei között a visszaélés-gyanút felvető cselekmény vizsgálata, értékelése, az arra adott szervezeti válaszlépés meghatározása, illetve szankció alkalmazása, vagy szankció alkalmazásának kezdeményezése a hatóságok felé. A vizsgálatba javasolt bevonni az érintett szervezeti egység vezetőjét, valamint a teljeskörű kivizsgáláshoz szükséges belső szakembereket. Az ilyen belső vizsgálatok lebonyolításához célszerű egy etikai bizottság felállítása, amelyet állandó, a vizsgálatokhoz minden esetben bevonandó szakterületeket képviselő vezetők és speciális esetben meghívott tagok alkotnak. A bizottság jog- és hatásköreit szabályozóban szükséges rögzíteni.